„Mit ítéltél, sárgarigó? Áramot vezessél ne meccset!” Ilyen és ehhez hasonló bekiabálások tömkelegével találkozhatunk amatőr focimeccseken. A tízmillió futballszakértő országában gyakran megesik, ha a bíró helyesen ítél akkor is, ha tévesen, akkor is ócsárolja a közönség, hiszen az nem lehet kérdés, hogy minden szurkoló jobban ért hozzá, mint a játékvezető. Bár nem feltétlenül kell a megyei ligákig utaznunk ahhoz, hogy óriási bírói tévedéseket lássunk. Hiszen gólvonaltechnológia ide, egyre többször alkalmazott videóbíró oda, a legmagasabb szinten is bőven láthatunk egészen megdöbbentő bírói tévedéseket. Összeszedtem hát azokat az ítéleteket, melyekre leginkább a szégyen, esetleg a bunda, vagy a kettő kombinációjából kapott „szégyen, ez tuti bunda” felkiáltással tudott csak reagálni sok ezer fociszurkoló szerte a világon! Haladjunk hát időrendi sorrendben.

A legviccesebb hiba

Mexikó-El Salvador

A futball nagyhatalmak 9. alkalommal mérhették össze erejüket az 1970-es világbajnokságon, melynek ki más adott volna otthont, mint történetünk egyik főszereplője, Mexikó. Hazai pályán, 93 ezer néző előtt, a méltán híres Estadio Azteca szent gyepén ilyen hibát elkövetni…véletlen lett volna? 0-0-s állásnál egy kisebb faultért – jogosan – megítélt szabadrúgást kapott El Salvador. Amíg ők ráérősen elkezdtek helyezkedni, s egyik játékosuk odacammogni a labdáért, a mexikói Padilla gondolta meghúzza a váratlant. Szépen leállította a labdát, mintha ők jönnének, majd el is végezte szabadrúgást. A közép-amerikai játékosok csak néztek egymásra, most mi is történik itt? A megilletődöttségük eredménye az első bekapott gól lett, ami végül sokat nem nyomott a latban, hiszen 4-0-ra nyertek a hazaiak, de mégiscsak egy ilyen góllal vezetést szerezni? Én jót nevettem a felvételeken, de az el-salvadori szurkolók biztosan nem így tettek.

A leghíresebb hiba

Argentína – Anglia

szégyen

Ismét Mexikóba kell utaznunk a világ leghíresebb bírói hibájáért, amit a legenda szerint maga „Isten keze” okozott. 1986-ban 24 ország vett részt a viadalon, köztük a magyar csapat is, sőt! Hazánk fiai esélyesként, felkészülési mérkőzésen Brazíliát 3-1 arányba legyőzve utaztak Észak-Amerikába. A csapat további sorsa azóta „hungaricummá vált”, sok tészta, magaslati levegő, szovjetektől kapott óriási pofon, majd az első géppel utazás haza…így múlt el az azóta is utolsó, nemzetköziszinten komoly játékerőt képviselő csapatunk dicsősége…De kanyarodjunk rá az argentin – angol összecsapásra, sőt, szinte háborúra, hiszen a 1982-es falklandi válság és az, hogy 1966-ban az angol szövetségi kapitány szó szerint állatoknak nevezte az argentin nemzeti tizenegyet előrevetítette, hogy nem éppen baráti mederben fog csordogálni a mérkőzés…hát a ’86-os összecsapás sem vitte előbbre a két nemzet barátkozási terveit. 50 perc telt el, mikor egy kósza argentin beadásra jött ki kapujából az angol kapus, s ugrott fel fejelni vele együtt Diego Maradona. A szándék megvolt, hiszen, ahogy nyilatkozta is az isteni Diego, „a gólt egy kicsit Isten keze, és egy kicsit Maradona feje szerezte”. A tunéziai bíró megette a csatár „kínai figuráját”, s ezzel a góllal szereztek vezetést az argentinok. Érdekes, hogy nem csak a leghíresebb tévedésből született találat köthető ehhez a meccshez, hanem az egyik legszebb is a világbajnokságok történetében, amit szintén Maradona szerzett, mikor szó szerint átszlalomozott az egész angol védelmen. A 21. században láthattunk már pár hasonló találatot, bizonyos Lionel Messitől, akinek ugye le sem kell írnom a nemzetiségét. Az angolok erejéből szépítésre futotta, a torna későbbi gólkirálya, Lineker találatával. Ez kevés volt az üdvösséghez, ellentétben Maradona pimaszságával és zsenialitásával, ami utóbb a világbajnoki cím megszerzéséhez vezetett.

A bunda

Dél-Korea-Spanyolország

szégyen

Visszautalva a címre, aki látta ezt a 2002-es összecsapást és nem koreai szurkoló volt, akkor inkább úgy kiáltott fel, „mi az, hogy nem adta meg?!” A labdarúgás történelme során először adott otthont ázsiai ország világbajnokságnak, s rögtön kettő, hiszen Dél-Korea és Japán közösen rendezték a tornát. Talán innen fújt a szél és felülről adták ki a parancsot, hogy valamelyik rendező országnak jól kell szerepelnie. Japán hamar kiesett, maradt tehát Korea. Az egyenes kiesés szakaszban már az Olaszország elleni győzelmüket is arcpirítóan nagy bírói tévedéseknek köszönhették – a videó első részében ez látható -, hát még a spanyolok elleni továbbjutást. Puyolék minimum 2 szabályos gólt szereztek a meccsen, de Dzsmal el-Gandúr játékvezető úgy gondolta, eljuttatja a házigazdákat a tizenegyespárbajig. Ez sikerült, ott pedig a spanyoloknál sorsdöntő helyzetben éppen az a Joaguin hibázott, aki az egyik meg nem adott gól előkészítője volt. Hiába, a sportban sincsenek véletlenek.

A legbunkóbb

Franciaország-Írország

szégyen

2010-es világbajnokságon való részvételért ment a küzdelem, méghozzá pótselejtező keretein belül. Az első meccsen, Írországban Anelka góljával nyertek a franciák. Az idegenbeli győzelmük után a sportsajtó gálamérkőzést várt, azt is kapott, csak más forgatókönyvvel. A Kilbane, Duff és Keane által vezérelt északiak a 33. percben utóbbi góljával szerezték meg a vezetést, amit a rendes játékidő végéig meg is tartottak, jöhetett tehát a hosszabbítás. Henry a világ egyik legjobb csatára volt, de a 103. percben a sztárból igazi hőssé válhatott volna, amennyiben jelzi a bíró számára - hiszen volt már erre példa sporttörténelemben - szabálytalankodott a gólt megelőzően. Egy majd a félpályáról felívelt labdát egyértelműen kézzel vett le az alapvonalnál, majd becenterezte, s Gallas nem hibázott, kilőtte csapatát Dél-Afrikába. A meccs után óriási botrány tört ki, az írek újrajátszást követeltek, pláne, hogy utólag már Henry elismerte tettét. Apró szépséghiba, hogy a visszajátszások alapján nem is nagyon tudott volna másképp cselekedni. Végül semmilyen retorzió nem követte az esetet, ennek leginkább az lehetett az oka, hogy Sepp Blatter 2009-ben ötmillió eurót fizetett az Ír Labdarúgó Szövetségnek, hogy ne vigye perre az ügyet. De, hogy a másik fél se legyen teljesen ártatlan, később kiderült, ezt az összeget elfelejtették feltüntetni az ír szövetség könyvelésében!

Vezessük be a gólbírót hiba

Anglia-Németország

Az utolsó utáni lökést adta ez a hiba afelé, hogy igenis be kell vezetni a gólbírót. Angol szurkolók százezrei kevésbé higgadtan fogadhatták azt a tényt, hogy a legnagyobb rivális ellen, döntő pillanatban elvesznek tőlük egy olyan gólt, melynél Lampard lövése legalább fél méterrel a gólvonalon belül landolt. A natinalelf esélyesebb volt, ennek megfelelően is kezdte a mérkőzést, már bő félóra alatt kétgólos előnyre tettek szert Klose és Podolski találataival. Aztán a 37. percben jött Upson és szépítettek az angolok, sőt, kihasználva a német csapatnál keletkezett zavart, egy perccel később Lampard egy gyönyörű íveléssel ki is egyenlített. Vagyis elméletileg igen, gyakorlatilag viszont ment tovább a játék. Ez tipikus esete volt a még a vak is látta szituációnak, hiszen nem arról volt szó, hogy pár centivel áthaladt-e a labda a gólvonalon. 2-2 helyett az angol csapat teljesen összezuhant és a második félidőben lesimázták őket, a végeredmény 4-1 lett. Nehéz szakma a futballbíróké, de kedves sporttárs ez - s a cikkben taglalt összes többi – bizony szégyenteljes ítélet volt!